Sziaszotk!

Mindig is szerettem az in medias res kezdéseket. Így gondoltam mostantól mindig belevágok a dolgokba, hisz úgy sem tudok olyan szép körmondatokban megfogalmazni dolgokat, sajnos nem vagyok egy költő. Ma szeretnék egy kicsit hosszabb bejegyzést írni nektek, hisz ez a minimum a kimaradások miatt, szóval kezdjünk is bele.

Nem tudom ki mennyire szeret turkálókba járni, de én heti szinten benézek. A hetekben láttam, hogy ezek a kendők nagyon felkapottak lettek, így múlt héten fogtam magam a céllal, hogy én is beszerzek egyet és nekivágtam a városomban lévő két turkálónak. Szerencsémre, nem hogy az első helyen megtaláltam, de mindössze 200 forintot kellett érte fizetnem. nagy turkáló párti vagyok, nem mondom, hogy mindig oda megyek ha valamit szeretnék, de heti szinten benézek. Nem mindig járok sikerrel, de olyan jó áron hozzá lehet jutni olyan jó ruhákhoz, néha csak ámulok. Én mindenkit csak arra biztatok, nézzetek be néha, megéri!

A képek egyébként Ausztriában készültek. Szombat hajnalban indultunk neki ennek a buszos túrának. Mariazellbe mentünk. Hát elképesztő volt az egész, igaz 8 órát kellett utazni, csak oda, de határozottan megérte. Már a levegő is más volt ott mint itt nálunk, sokkal tisztább volt. Érezhető volt ott az ősz, és a színes fák látványa is lenyűgöző volt. Én nagyon sajnálom, hogy csak egy fél napunk volt ott nézelődni, szívesen maradtam volna még. A képek egy aranyos kis cukrászda előtt készültek, sajnos azonban én nem ettem, s nem is ittam ott semmit, ugyanis a laktóz érzékenységem nem engedte ezt meg nekem, de anyukám szerint a kávéjuk nagyon finom volt. 

Az outfitemről csak annyit, hogy nemsoká egy újabb bejegyzésben is láthatjátok ezt a nadrágot, hisz nagy favoritom lett. Mindenképp szeretnék venni még belőle, persze valami más színben. A felsőm egy egyszerű hosszú ujjú fekete darab. A bőrdzsekim pedig egy újdonság. Mióta a kezeim közt tudhatom le sem lehet rólam szedni.

Ti hogy álltok a a turikkal, és a mom jeans-ekkel?