Felvi.hu: elérte a(z) BGE-KIVK turizmus-vendéglátás (magyar nyelven) ANK ponthatárát.

Ez után az sms után tört el nálam a mécses ismételten, viszont most csupán örömből, mivel sosem gondoltam, hogy bekerülök oda, ahová végül nagyon is szerettem volna. Hosszú és stresszes időszak zárult le ezzel a kis üzenettel, s egy még hosszabb és még stresszesebb kezdődött el, viszont nagyon élvezem eddig és kétség sem fér hozzá, hogy jó helyen vagyok!

Biztos vagyok benne, hogy van köztetek olyan, aki itt volt velem végig, ameddig elküzdöttem magam idáig. Az, hogy tavaly nem osztottam meg veletek, hogy hová is járok iskolába okkal volt. Nyilván már rájöttetek arra is, hogy mi is volt az az ok, hiszen teljesen egyértelmű azután, hogy végül otthagytam. Meséltem már arról, hogy mennyire nehéz volt ezt a döntést meghozni, s arról is, hogy mennyi gyötrődéssel járt az egész. Szerintem aki élt már át hasonlót, az nagyon jól tudja, aki meg nem, annak úgy tudnám leírni, hogy a biztos kellemetlen és a bizonytalan között vacillál az ember. Azonban ma nem szeretnék ennyire negatív lenni, szóval térjünk vissza arra a pontra, ahol utoljára említettem nektek, hogy mi újság velem. Ez pedig nem más, mint egy youtube videó, ahol teljesen őszintén próbáltam átadni nektek a helyzetemet.

Az akkori jóslatom beigazolódott és a hőn vágyott szak, amiért fél évet küzdöttem végül elúszott. Ha most teljesen őszintének kell lennem, akkor azt mondom, hogy cseppet sem bánom, ugyanis szerintem az a szak, amire a pótfelvételin sikerült bekerülnöm, az tökéletes számomra. Tekintettel arra, hogy tudtam a végkifejletet már csak azon kellett nagyon elgondolkodnom, hogy a pótfelvételi lehetőséggel úgy éljek, hogy az rám nézve a legkedvezőbb legyen. Az utolsó pillanatban viszont hagytam, hogy a szívem döntsön a szakok és egyetemek között, s ezek után én csak azt tudom tanácsolni, hogy mindig a saját szíveteket kövessétek, mivel ez végre az én esetemben is bevált.

Most éppen a második hét közepén tartok. Nagyon féltem és nagyon izgultam az elején, s bár még nem indult be igazán a suli, azért már most tudom, hogy mennyivel jobb itt. Nagyon közvetlenek az emberek, a suli szuper helyen van, a lehetőségekhez képest ezt a szörnyű covid helyzetet is jól kezeli az egyetem (kivétel nyilván a nulladik hét, amikor is közölték, hogy nem lesz első hetünk aztán meggondolták, hogy mégis).

Nem szeretnék kampányolni, mert ezt nem azért írom, ez csupán egy kis helyzetjelentés, hogy mi is van velem most, mert nem nagyon osztottam még meg semmit arról, hogy mivel telnek a hétköznapjaim, ennek ellenére mindenkinek tudom ajánlani ezt a sulit, de szerintem erre rátérek egy fél év múlva!

Az egész történetnek az a tanulsága, hogy ne adjuk fel, mert bármi lehetséges! Én vagyok az élő példa rá. Ha pedig hasonló helyzetbe kerültök, mint én, akkor ne féljetek nekem írni, mert nagyon szívesen segítek mindenkinek és támogatok mindenkit. Ne feledjétek a szíveteket követni!