A legutóbbi olvasmányélményem után (amit amúgy ide kattintva találtok) szerettem volna valami könnyed történetet, amin pár nap alatt átrágom magam. Moly-on nézelődtem és akkor véletlenül belefutottam ebbe a könyvbe. A fülszöveg alapján nem igazán keltette fel az érdeklődésem, de anno, amikor a Csillagainkban a hibát olvastam, akkor azt nagyon szerettem (bár azóta ez nagyon is megváltozott bennem), így esett a választásom John Green-re és a Teknősök végtelen sorára.
A tizenhat éves Azát sosem hozta igazán lázba a szökevény milliomos,
Russel Pickett utáni nyomozás, de miután százezer dolláros pénzjutalom
forog kockán, legjobb és legvakmerőbb barátnőjével, Daisyvel buzgón
kutatni kezd utána. Együtt próbálják megtalálni az utat először is
Pickett fiához, Davishez.
Aza minden erejével igyekszik. Próbál jó gyerek, jó barát, jó tanuló és még jó detektív is lenni, miközben sötét belső gondolatai spirálként tekerednek köré.
John Green, az Alaszka nyomában, a Katherine a köbön, a Csillagainkban a hiba, és Papírvárosok díjnyertes szerzőjének várva várt új könyve kíméletlen őszinteséggel meséli el Aza történetét.
A Teknősök végtelen sora ragyogó regény szerelemről, akaraterőről és egy élethosszig tartó barátságról.
Aza minden erejével igyekszik. Próbál jó gyerek, jó barát, jó tanuló és még jó detektív is lenni, miközben sötét belső gondolatai spirálként tekerednek köré.
John Green, az Alaszka nyomában, a Katherine a köbön, a Csillagainkban a hiba, és Papírvárosok díjnyertes szerzőjének várva várt új könyve kíméletlen őszinteséggel meséli el Aza történetét.
A Teknősök végtelen sora ragyogó regény szerelemről, akaraterőről és egy élethosszig tartó barátságról.
A tartalom alapján egyértelműen azt gondolja az ember, hogy a történet a nyomozás köré fog épülni, de ez egyáltalán nem így van. John Green egy nagyon nehéz és fontos témát hoz közelebb az emberekhez, hisz fontos beszélni a mentális betegségekről, amelyekkel nagyon sok ember küzd. Megismerhetjük, nem csak a szenvedő alany szemszögét, hanem a környezetéét is, és végignézhetjük, ahogy az örvény beszippantja Azát. A könyv olvasása során nagyon sok mindenben magamra ismertem, de közel sem olyan durva dolgokra, amik Aza elméjét is bántják, és szerintem mindenki át tudja kicsit érezni a helyzetét. Nagyon örülök, hogy végül ebbe az irányba ment el a könyv, annak ellenére, hogy néhol már kicsit untam a betegség oldalakon tartó taglalását.
Amit viszont nagyon sajnálok az az, hogy engem a szereplők rettenetesen idegesítettek. Annyira nem került, hozzám egyik sem közel, hogy néha elgondolkodtam rajta, hogy lehet abba kéne hagynom a könyvet, viszont a végkifejletre nagyon kíváncsi voltam és arra is, hogy Aza, hogyan küzd meg a betegségével, ha egyáltalán eljön az a pillanat. A vége viszont nekem kifejezetten tetszett, hisz nem volt az erőltetett végkifejlet, és talán ez az John Green-ben, ami leginkább megfog.
Összességében nagyon örülök, hogy elolvastam ezt a könyvet, mert nagyon elgondolkodtató volt, és szükségem volt valami szórakoztatóra. Ha nem zavar titeket, hogy a nyomozás, ami a tartalomban nagy szerepet kapott most csak mellékvágány, akkor nagyon ajánlom nektek ezt a könyvet!
Lehet, hogy azt nem te határozod meg, mi legyen a képen, de a keretről te döntesz.
0 Comments