Cassandra Clare - Üvegváros

by - február 12, 2020


Amikor elkezdtem a sorozatot nem igazán néztem utána a háttértörténetének, pedig szokásom, hogy utána kutakodom a dolgoknak, most mégse így történt. Így teljes meglepetésként ért, amikor a könyv végén egy kész befejezést találtam, hisz tudtam vannak még további kötetek. Az értetlenségem vitt arra az útra, hogy utána olvassak a történetnek, így jöttem rá, hogy ez eredetileg egy trilógiának szánt sztori, csak valamely okból tovább húzódott, mint ahogy tervezve lett.


Hogy ​megmentse édesanyja életét, Clarynek el kell utaznia az Üvegvárosba, az Árnyvadászok ősi otthonába – még ha engedély nélkül belépni a városba a Törvénybe is ütközik, márpedig a Törvény megszegése halált jelenthet. Ha ennyi nem lenne elég, Jace nem akarja, hogy ott legyen, Simont pedig börtönbe vetették az Árnyvadászok, akik igencsak gyanúsnak találnak egy vámpírt, akinek nem árt a napfény.
Ahogy Clary egyre többet tud meg családja múltjáról, szövetségesre lel Sebastian, a titokzatos Árnyvadász személyében. Valentine minden erejével azon van, hogy örökre megsemmisítsen minden Árnyvadászt, nekik pedig csak akkor van esélyük vele szemben, ha összefognak örökös ellenségeikkel. De félre tudják-e tenni gyűlöletüket az Árnyvadászok és az Alvilágiak, hogy együttműködhessenek? Miközben Jace rádöbben, mi mindent hajlandó kockára tenni Claryért, vajon a lány újonnan meglelt képességeivel segíthet-e megmenteni az Üvegvárost – bármilyen áron?
A szerelem halálos bűn, és a múlt titkai is végzetesnek bizonyulnak, amikor Clary és Jace szembenéz Valentine-nal a New York Times nagysikerű sorozatának, A Végzet Ereklyéinek utolsó darabjában.


Végre valahára a történet egy kis újdonsággal is szolgálhatott nekem, ugyanis az első olyan kötethez értem el, amit még nem olvastam, így eléggé nagy reményekkel, s izgalommal vágtam bele. Így egy kis idővel az előző részek után azt kell mondanom, hogy vártam valami üdítőre, valami felvillanyozóra, mert nem igazán tudtam dűlőre jutni az előző kötetekkel kapcsolatban, így természetesen az elvárásaim az egekben voltak, ami akár nagyon rosszat is jelenthet, sőt több esetben kerül ilyenkor a csalódások közé valami, mint fordítva. Talán ez a könyv volt az, ami a legrégebbi olvasatlan volt a polcomon, így éppen idejét éreztem, hogy nekiálljak, csak hát az előző csalódás után nem galopplépésben rohantam ahhoz a bizonyos polchoz, igazán szkeptikusra sikerült a kezdetem ezzel a kötettel.



Bár olvasás közben beszereztem a következő két részt is, valahogy mégsem érzem azt az átütő sikert, amit annyira szerettem volna. Nekem még mindig hiányoznak a mellékszereplők és az ő kidolgozásuk és az életük kis titkai. Talán egy kicsit kompenzálta a hiányt a szerelmi kapcsolat ebben a kötetben, s az, hogy a fiatalok életéből egy kicsivel többet tudhattam meg. Végre megismerhettem az árnyvadászok otthonát is, ami a leírások szerint csoda szép, sőt a történet még egy igazán nagy csavart is tartogat, bár nekem cseppet sem volt az, természetesen a sorozat miatt.



Annyira szerettem volna azt mondani, hogy ezzel a könyvvel pozitív irányba indult el nálam a történet, de ha ezt mondanám, akkor hazudnék. Számomra ez tökéletes lezárás is lehetett volna, így kérdőjellel álltam az utolsó oldal előtt. Talán ez az, aminek a legkevésbé örültem. A helyzet az, hogy hozzám nem került közel egy szereplő sem, egyáltalán nem. Míg nevezhettünk egy – két szálat akár érdekesnek is, de így utólag az emlékeimben nem élnek annyira részletesen az események, szerintem nem is nagyon tudnék felidézni semmit, ami engem annyira megfogott volna ebben a kötetben. Tartom magam ahhoz, hogy ez egy jó történet, szerintem a sorozat szálát egy kicsit jobban megfogták, vagy nekem csak azért van vele ekkora problémám, mert csak előbb láttam, mint olvastam. Mindenesetre itt nem hagyom félben a sorozatot, kíváncsi vagyok a továbbiakra!




Ti hogy vélekedtek, a sorozat vagy a könyv a jobb?

You May Also Like

0 Comments

Created with by beautytemplates